Címlap Ügytipusok Hagyatéki eljárás

Hagyatéki eljárás


Ügyfélfogadás:

hétfő: 8.00 - 15.30
kedd: 8.00 - 12.00
csütörtök: 8.00 -12.00

Illetékességi terület: az elhunyt utolsó állandó lakóhelye Nógrádsipek községben volt.

Ügyintézési határidő: 30 nap.

Ügyintéző:

Nógrádsipek: Pifka Ferenc, 32/589-010

Ügyfél joga:

- eljárást kezdeményezze,
- önmaga helyett meghatalmazottja járjon el, 
- saját ügye irataiba betekintsen, az iratokról másolatot kapjon,
- jegyzőkönyv felvételét kérje,
- az eljárás során jogairól és kötelezettségeiről tájékoztassák.

Ügyfél kötelessége:

- idézésnek eleget tegyen,
- hiánypótlásnak eleget tegyen,
- jóhiszeműen közreműködjön,
- leltár felvétele során együttműködjön

Vonatkozó jogszabályok:

  • - Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló többször módosított 1959. évi IV. törvény  Öröklési jog általános  szabályai
  • - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
    - A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. tv.
  • - A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010.(XII.31.) KIM rendelet

AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA ÉS A HAGYATÉKI VAGYONNAL KAPCSOLATOS EGYES INTÉZKEDÉSEK

Az eljárás megindulása

19. § (1) Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző

a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján,

b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy

c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik,

az örökhagyó haláláról értesül.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben elő kell adni azokat az adatokat, amelyek a bejelentőnek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint azokat, amelyek a hagyatéki eljárás lefolytatására való illetékesség megállapításához szükségesek. A bejelentéshez csatolni kell az illetékesség megállapításához szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat, vagy elő kell adni és valószínűsíteni kell azokat a körülményeket, amelyek miatt ezeknek az okiratoknak a csatolása elháríthatatlan akadályba ütközik.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. Ha a bejelentés nem tartalmazza a (2) bekezdésben írottakat, a jegyző a bejelentőt nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. A jegyző az eljárást végzéssel megszünteti, ha a bejelentő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő eltelte előtt a határidő meghosszabbítását sem kérte. A jegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a bejelentő a hiányokat a meghosszabbított határidő alatt sem pótolta. Az e bekezdés szerinti megszüntető végzés meghozatalára és az ellene rendelkezésre álló jogorvoslatra a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást.

A hagyaték leltározása

20. § (1) A hagyatékot leltározni kell, ha

a) a hagyatékban

aa) belföldön fekvő ingatlan van,

ab) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van,

ac) lajstromozott vagyontárgy van,

ad) a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy

b) a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.

(2) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)-dd) alpontjaiban nevezettek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat.

(3) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt

a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és

aa) méhmagzat,

ab) cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes kiskorú,

ac) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú,

ad) ismeretlen helyen lévő személy,

ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy

b) csak a Magyar Állam.

(4) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.

21. § (1) A leltározást - a (2) bekezdés kivételével - a jegyző végzi.

(2) A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.

22. § (1) A hagyatéki leltárt - a (2) bekezdés kivételével - az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni.

(2) Ha a hagyatéki leltárt a közjegyző maga készíti el, azt a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja.

(3) A jegyző eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényből

a) a jegyzőkönyvre,

b) a tényállás tisztázására,

c) a belföldi és nemzetközi jogsegélyre, a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak az ott meghatározott szervek nyilvántartásából történő beszerzésére,

d) az idézésre, valamint

e) a hatósági tanú igénybevételére

vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(4) A tanú meghallgatására vonatkozó szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a vallomás megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

23. § (1) A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. A (4) bekezdésben meghatározott kivételen kívül e határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges.

(2)

(3) Ha a leltár nem teljes, abban jelezni kell, hogy a jegyző mely hiányok pótlására milyen határidőn belül képes.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott teljesítési határidőbe nem számít bele a konzuli védelemről szóló törvény szerint, ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő.

24. § (1) A leltár egy példányát - az ok megjelölésével - az illetékes gyámhivatalnak is meg kell küldeni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, akinek nincs törvényes képviselője, vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el és

a) méhmagzat,

b) cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes kiskorú,

c) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú,

d) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező, ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy.

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott esetekben gyámot, gondnokot, illetve eseti gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt értesíti.

25. § (1) Ha a hagyatékhoz olyan vagyontárgyak tartoznak, amelyeknek az örökhagyó csak meghatározott hányadban volt tulajdonosa, ezeket a vagyontárgyakat fel kell venni a hagyatéki leltárba, egyúttal meg kell jelölni az örökhagyót megillető hányadot és csak ennek a hányadnak az értékét kell feltüntetni.

(2) Ha az örökhagyó tulajdonjoga a rendelkezésre álló adatok szerint nyilvántartáson kívüli, e tényt fel kell tüntetni a leltárban.

(3) Ha az örökhagyó tulajdonaként nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy a rendelkezésre álló adatok szerint a hagyaték megnyíltakor már nem állt az örökhagyó tulajdonában, a vagyontárgyat a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.

(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekeltek között vita van arra vonatkozóan, hogy valamely leltározás alá eső ingóság a hagyaték megnyíltakor az örökhagyó tulajdonát képezte-e, a vitás ingóságot a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.

26. § (1) A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban.

(2) A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek arra - az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével - nyilatkozatot tehetnek. Erről a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról szóló értesítés tájékoztatást tartalmaz.

27. § (1) Ha a hagyatéki eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely egy másik hagyatéki eljárásban még nem lett teljes hatállyal átadva, e vagyontárgyat fel kell venni a leltárba e körülmény, valamint annak a közjegyzőnek a megjelölésével, aki a másik hagyatéki eljárást folytatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt hagyatéki eljárásokat folytató közjegyzők a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) iránymutatása szerint együttműködve kötelesek eljárni annak érdekében, hogy az eljárásokban érdekelt személyek jogaikkal élhessenek és az érintett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy az élő örökösnek kerüljön átadásra.

28. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám vagy gondnok volt, ennek tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni.

(2) A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó

a) közjegyző volt, akkor az országos kamarát,

b) ügyvéd volt, akkor a Magyar Ügyvédi Kamarát,

c) önálló bírósági végrehajtó volt, akkor a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát,

d) igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát vagy

e) gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhivatalt

a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról.

(3) A jegyző vagy a közjegyző a (2) bekezdésben meghatározott szakmai szervezet részére az (1) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet megküldi. A jegyzőkönyvet akkor is meg kell küldeni, ha leltározásra nem került sor.

(4) A jegyző vagy a közjegyző a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti a halálesetről - ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a halál pillanatában ilyen személy volt - az örökhagyó gondnokát, illetve gyámját.

(5) Ha a leltározás során az örökhagyó életbiztosítási vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási szerződése a jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, akkor a szerződésben szereplő biztosítót az örökhagyó haláláról értesíti.

29. § (1) A leltározást a vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni, ha

a) az öröklésben érdekelt méhmagzat, cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, ismeretlen helyen levő vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van,

b) örökösként csak a Magyar Állam érdekelt, vagy

c) a jegyző vagy a közjegyző - az eset arra okot adó körülményeire figyelemmel és azokat a leltárban feltüntetve - indokoltnak tartja, vagy

d) helyszíni leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri.

(2) A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket.

30. § (1) A hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása érdekében meghallgatás tartható. A meghallgatás idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekeltet.

(2) Az értesítés tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a meghallgatásról való távolmaradás a hagyatéki leltár felvételét nem akadályozza.

(3) Ha az öröklésben méhmagzat, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot vagy eseti gondnokot meghallgatja.

(4) Az érdekelteknek a meghallgatáson és a jelenlévőknek a szemlén tett nyilatkozatait kérelmükre a hagyatéki leltárban, valamint a szemléről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

31. § A leltár részletes tartalmát és mellékleteit az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.

 


Tájékoztatásul az alábbi közjegyzők intézik a hagyatéki ügyeket a haláleset hónapja szerinti beosztásban:

Nógrádsipek

Bablenáné dr. Halász Csilla közjegyző
2660 Balassagyarmat, Ady E. út 15.        január, március, május, július, szeptember, november

Dr. Pócsik Zsuzsanna Gabriella közjegyző
2660 Balassagyarmat, Zichy út 3.            február, április, június, augusztus, október, december

Bokor, Cserhátszentiván, Kutasó

Dr. Hegedűsné dr. Pásztor Margit közjegyző
3060 Pásztó, Fő út 76.                                 január - december

A  hagyatéki eljárás megindításához  az alábbiakban felsorolt iratok szükségesek:

1) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata fénymásolatban
2) öröklésre jogosultak felsorolása (személyi adat, lakcím, személyi szám )
3) a hagyaték tárgyát képező ingatlan(ok) tulajdoni lapja
(kiváltása illetékmentes; vinni kell az idézést, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot)
4) a hagyatéki terheket (temetési számlák) igazoló iratok másolatai, összesítve
5) személygépkocsi (tehergépkocsi, motorkerékpár) forgalmi engedélye, fénymásolatban
6) az elhunyt nevére kiállított fenntartásos takarékbetétkönyv, értékpapír fénymásolatban
7) a lakossági folyószámla, devizaszámla utolsó számlakivonata másolatban
8) kárpótlási jegyek száma és összege (vagy az erről szóló határozat) másolatban
9) szerzői-. találmányi jogdíjakat igazoló iratok, másolatban
10) fel nem vett járandóságokat igazoló iratok (munkabér, táppénz, nyugdíj) eredetben

Nyugellátásra jogosult elhunyt esetén a haláleset tényét a nyugellátás felvételére            jogosított személy – vagy a várható örökös – 15 napon belül köteles bejelenteni az   illetékes nyugdíjfolyósító szervnek ( 1997.évi LXXXI. törvény 97.§(3) bekezdés )

11) végrendelet másolati példánya (amennyiben az elhunyt végrendeletet hagyott hátra)
12) tartási, életjáradék vagy öröklési szerződés másolati példánya (amennyiben van)
13) ha az elhunyt jogi személyiséggel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tagja volt - cégkivonat, társasági szerződés, vagyoni részesedés igazolásának másolata

 
Sajtóközlemény
Hirdetés
Hirdetés
Étlap
Hirdetés
Hirdetés
Szavazások
Mit látna szívesen a honlapon?
 
Keresés