Címlap Ügytipusok Állatvédelem

Állatvédelem



Nógrádsipek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) számú Kormányrendelet, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) számú kormányrendelet alapján a jegyző végzi az állatvédelemmel kapcsolatos hatósági ügyeket.

245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Átv.) 49. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Az állatok védelmével összefüggő feladatok

1. § (1) A települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az állatok védelme érdekében
a) az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet,
b) az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, továbbá
c) az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat.
(2) A helyszíni szemlén - meghívása esetén - a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állat (a továbbiakban együtt: természetvédelmi oltalom alatt nem álló állat), valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság képviselőjének részvétele kötelező. A rendőrhatóság képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.
(3) A jegyzőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogköre nem terjed ki az Átv. 2. §-a (1) bekezdésének b) és g) pontjában említett állatokra, amelyeknek védelméről és kíméletéről külön jogszabályok rendelkeznek.

2. § A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében a természetvédelmi oltalom alatt álló állat, illetve természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

3. § Ha a jegyző az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni, illetve az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni.

4. § (1) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.
(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles megküldeni a természetvédelmi hatóságnak.

5. § Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állat-egészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az állatok nyilvántartása

6. § A jegyző az önkormányzat illetékességi területén tartott veszélyes állatokról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) az állattartás helyét,
b) az állattartó nevét, személyi azonosító jelét, lakcímét,
c) az állat faját, fajtáját, esetleges egyedi azonosításra szolgáló adatait,
d) az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontját,
e) az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését, továbbá
f) a veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (előző tartásának) helyét.

7. § (1) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén - a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével - az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.
(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását.

8. § Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.

244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket
rendeli el:

1. § Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését, vagy hatósági határozat előírását megsérti - magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni.

2. § A bírság összege ötezer forintról százötvenezer forintig terjedhet.

3. § (1) A bírságot feladatkörében
a) a települési, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
b) az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, valamint
c) a természetvédelmi hatóság
szabja ki.
(2) A bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti.

4. § Állatvédelmi bírság kiszabható azzal szemben, aki
a) az Ávt. 2. §-ában felsorolt állatok valamelyikének szükségtelenül jelentős fájdalmat, tartós szenvedést, testi károsodást okoz,
b) a felügyelete alatt álló állat tartási, takarmányozási, illetve ivóvíz igényének rendszeres kielégítéséről nem gondoskodik,
c) az állat biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről nem gondoskodik,
d) a veszélyes állatok tartásának engedélyezésére, illetve tartására vonatkozó előírásokat megszegi,
e) engedély nélküli állatkereskedést folytat,
f) az állat egészségét veszélyeztető ajzó-, illetve doppingszert alkalmaz verseny vagy kiállítás alkalmával,
g) cirkuszi mutatvány vagy oktatás céljából végzett idomítás során állatkínzó módszert vagy eszközt alkalmaz,
h) engedély nélkül, illetve az abban foglaltakról eltérő módon végez állatkísérletet,
i) az állat életét indokolatlanul kioltja,
j) a felügyelete alatt álló állat ápolási és higiéniai szükségleteinek kielégítéséről nem gondoskodik,
k) az állat mozgásigényét kellően kielégítő szabad mozgáslehetőségéről nem, vagy nem szakszerűen gondoskodik,
l) a működési engedélyhez kötött állattartási módok (foglalkozásszerű eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állattenyésztés) bevezetéséhez nem szerzi be a hatósági engedélyt,
m) az állat állat-egészségügyi ellenőrzését és ellátását elmulasztja, vagy
n) az állatkísérletek során a kötelezően előírt adatszolgáltatást nem, vagy hiányosan teljesíti,
o) az állatok szállításával kapcsolatban előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
p) a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
q) a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
r) állatkertben vagy állatotthonban tartott állat vonatkozásában az előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
s) cirkuszi menazsériában, illetve vándorló cirkuszban tartott állat vonatkozásában az előírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti,
t) az ember környezetében tartott, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagy, illetőleg állatot elűz, elhagy vagy kitesz,
u) állatvédelmi jogszabály egyéb előírását megszegi.

5. § A bírság az azt kiszabó szerv [3. § (1) bek.] bevételét képezi, amelyet kizárólag az állatvédelemmel kapcsolatos kiadási többletének fedezeteként lehet felhasználni. Az állatvédelmi bírságból befolyt összeget elkülönítetten és ellenőrizhetően kell kezelni.

6. § Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.

 
Sajtóközlemény
Hirdetés
Hirdetés
Étlap
Hirdetés
Hirdetés
Szavazások
Mit látna szívesen a honlapon?
 
Keresés