Nógrádsipek Község Önkormányzata Normal valtozat Hirmondo felolvaso szoftver letotlese

A falu és környékének alapkőzetét andezit, homok, homokkő, agyagmárga és agyagos vályog teszi ki. Ezek felszínre bukkanása figyelhető meg a falu közigazgatási területén belül számos helyen.
Így pl. a falut övezve több helyen homokfalak láthatóak, melyek kiterjedése és magassága változó. (Szerencsésebb esetben a friss homokfelszínekben gyurgyalagok (Merops apiaster) fészkelnek.)
Továbbá a falut övező erdőkben főleg andezit felszínre bukkanásokat találhatunk, melyeken tökéletesen megfigyelhetőek a törésvonalak, törések, és számos sziklalakó faj, mint egyes páfrányok és lágyszárúak.

A Dévai tipológia szerint a területen főleg limnokrén források találhatók. Ezek olyan mederszerű források, melyek alulról vagy oldalról telnek meg vízzel. Medrükben szerves törmelék halmozódik fel, közepes vízhozamúak, és főként vulkanikus alapkőzetű területeken fordulnak elő. Ezek közé sorolható pl. a Disznó- völgyi forrás és a Büdös-kút.
A területen található ezeken kívül számos foglalt és nem foglalt forrás, melyek általában vagy egy árokban, vagy hegylábnál vagy pedig egy völgy alján találhatók, ezen források típusa rheokrén.
Ezek közé tartozik a Szinai-kút, a Dobos-kút, a Majori-kút, a Nagy-hídi forrás, a Mélypataki-forrás és a Kő-kút.
A források egy része viszonylag állandó hozamú, de akadnak köztük nagy ingású, időszakosan kiszáradó források is.
Fontos élőhely védelmi szempontból a Dobos-kút, ugyanis szaporodó helyként szolgál a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) fajnak.

Jelenleg a területen öt mesterséges kistó található.
A legtöbb kistavat az egykori kenderáztató tavak helyén hozták létre, melyek az évtizedek során folyamatosan betemetődtek, feltöltődtek. A négy tóból három mezőgazdasági területen található, itatóként hasznosítják őket.
A tavak átlagos mélysége nem haladja meg a fél métert, hosszanti és keresztmetszeti kiterjedésük pedig a 10 m-t. A Nagy-hídi tó időszakosan kiszárad a nyári nagy melegek miatt, ezzel szemben a másik négy tónak csupán a kiterjedése csökken a szárazság következtében.
Fontos természeti értékeket képviselnek, ugyanis szaporodó helyként szolgálnak egyes kétéltű fajoknak - mint az erdei béka (Rana dalmatina), leveli béka (Litoria caerulea), ásóbéka (Pelobates fuscus), barna varangy (Bufo bufo) és egyes gőte (Triturus spp.) fajoknak - továbbá élőhelyet biztosít bizonyos szitakötő (Odonata spp.) fajoknak is.
Növénytani szempontból két tónak (Csina-pataki tó 1 és a Büdös-kúti tó) van nagy jelentősége, hiszen ezek csillárkamoszat fajoknak (Chara spp.) adnak otthont. Igen nagy jelentőségűek, hiszem a két Sipeki észlelésen kívül a megyében csupán 2 helyen figyelhetők meg a fajok.

---

Természetes kistavak

---

Nógrádsipek és Rimóc igazgatási határán belül számos természetes kistó található. Ebből a vizsgált öt tavat ún. hepe tavaknak hívják a helyiek, ugyanis lokális depresszióban találhatóak. Ezek kivétel nélkül erdőben helyezkednek el, főleg gyertyános-cseres tölgyes társulásokban.
Átlagosan 0,4-0,6 m mélyek, kiterjedésükben pedig nagyon változóak. Egyesek tározott víztérfogata 52 m3, míg akad köztük 18 m3-es is.
Természetvédelmi szempontból fontos tavak, mivel tájértékűek a térségben és élőhely biztosítás szempontjából is jelentősek. Szaporodó- és élőhelyet biztosítanak számos békafajnak (erdei- (Rana dalmatina), barna varangy (Bufo bufo) ), gőte fajnak (pettyes gőte (Triturus vulgaris)), továbbá észleltem már itt szitakötő (Odonata spp.) és acsa (Aeshna spp.) fajokat is.
Szerencsére az öt tóból, csak egy tó fennmaradását veszélytetik erőteljesen antropogén hatások. Ennek a nyomait már meg lehet figyelni a vízfelületen és környékén. Bolygatást tűrő növények találhatók a partján, és erdészeti gépekből visszamaradó olajfoltok a vízfelületen…

A területen két patak található. Az egyik a Csina-patak, míg a másik a Rimóc-Sipek-patak. A Csina-patak medrének nagyobb része sajnos az elmúlt időszakban kiszáradt. A Rimóc-Sipek-patak a Keresztes-hegy partjánál ered, a faluban csatlakozik hozzá a Körtvélyesi-patak és másik három kisebb patak. Vízrendszer tekintetében a Doroszlói- ill. a Szentlélek-patakhoz tartozik, amely utóbbi az Ipolyba torkollik.
A vízfolyás a falun belül ember által kimélyített mederben folyik. Kis vízfolyás, de nagyobb esőzésekkor a patak 5-6 m-es medre teljesen megtelik, sőt néha ki is önt. Ez a falu felett elterülő legyezőszerű vízgyűjtőnek köszönhető, ahonnan rövid idő alatt érkeznek a faluba az árhullámok. Az elmúlt 15 évben három jelentősebb árhullám vonult le: 1999.július.13-án, 2005.július.11-én és 2006. július.2-án.<
A patak területén megfigyelhető a kisasszony-szitakötő (Calopteryx virgo), amely faj nagy oxigénigényű, gyors folyású patakokban, folyókban él, jól jelzi a vizek kedvező ökológiai állapotát. Továbbá található vidrára (Lutra lutra) utaló nyomok is.
A Rimóc-sipeki-patak sipeki részén csak kövi csíkot (Barbatula barbatula) ismernek a szakemberek, melynek nagy egyedszámú állománya él a patak falu fölötti, illetve faluban folyó szakaszán is. A patak alsóbb folyásán (a Darázsdói-patakkal együtt) további halfajok is előkerültek: vágócsík (Cobitis elongatoides), fenékjáró küllő (Gobio gobio), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus). Valamennyi felsorolt halfaj védett. (Sevcsik A. és Harmos K. szóbeli közlése)
A patak felső folyásán a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) jelentős szaporodó helyei vannak, illetve a barna varangy (Bufo bufo) és az erdei béka (Rana dalmatina) is használja peterakásra.
A kövi csík (Barbatula barbatula) fajnál figyelték itt meg a szakemberek, hogy bizonyos időszakonként vándorol a falu feletti és alatti részen. Ezért is okoznak nagy gondot a patakon található mesterséges műtárgyak. A természetvédelmi szakemberek már tettek lépéseket ezen gondok kiküszöbölésére. (Szita R., Nógrádsipek víztani értékei, 2008, p. 9-12.)

Napjainkban folyó folyamatos kutatásoknak köszönhetően egyre több új fajt írtak le a faluban és környékén melyek közül számos a magyarországi törvények szerint védettség alatt áll.
A legtöbb állattörzsből vannak a környéken képviselők, pl. a víztani értékeknél már említett kétéltű-, hüllő- és halfajok, ezeken kívül a félszáraz gyepekben, erdőkben és vízfelület közelében táplálkozó vagy élő madárfajok, mint pl. az egerésző ölyv (Buteo buteo), a búbos banka (Upupa epops), karvaly (Accipiter nisus), vadgerle (Streptopelia turtur), kékgalamb (Columba oenas), nyaktekercs (Jynx torquilla), stb…
Ugyanúgy, mint a madárfajoknál az ízeltlábúaknál is megfigyelhető az élőhelyek diverzitásának köszönhető fajdiverzitás is. Így pl. megtalálható a faluban és környékén a európai fecskefarkú-pillangó (Papilio machaon), imádkozó sáska (Mantis religiosa), tükrös díszbogár (Capnodis tenebrionis), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), magyar darázscincér (Chlorophorus hungaricus), csipkésszárnyú farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), stb…
A faluban megtalálható növényfajok közül a legtöbb védett fajt főként a félszáraz gyepekből írták le, ilyen pl. a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), árlevelű len (Linum tenuifolium), nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), bíboros kosbor (Orchis purpurea), bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria), hegyi árvalányhaj (Stipa pennata), stb… Ezeken kívül ez évben találták meg a falu környékén a szent-lászló tárnicsát (Gentiana cruciata), a borzas lent (Linum hirsitum).