Nógrádsipeken, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, a körjegyző végzi a veszélyes állatok és ebek tartásával kapcsolatos hatósági ügyeket.

35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. §-ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb tartására;
b) az a) pont szerinti eb tulajdonosára, illetőleg az eb felügyeletét ellátó természetes személyre (a továbbiakban együtt: ebtartó).
(2) A Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése alapján veszélyes - pit bull terrier jellegű - ebek általános jellemzőit az 1. számú melléklet tartalmazza.
Veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásának engedélyezése

2. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartására vonatkozó - a Tvr. 5. §-ának (5) bekezdésében előírt - hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) hatáskörébe tartozik.
(2) Az engedély a kiállítástól számított egy évig érvényes.
(3) Az engedélybe - kérelemre - be kell jegyezni az eb felügyeletét ellátó személyt.
(4) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.

3. § (1) Az engedély kiadását az eb természetes személy tulajdonosa, vagy az eb felügyeletét ellátó természetes személy a tulajdonossal együtt kérheti.
(2) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét;
b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt;
c) az eb tartási helyét (a település neve, kerület, házszám);
d) az eb tartási helyének leírását;
e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) az ebtartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;
b) igazolást a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott veszélyes eb ivartalanításáról, illetve a veszélyes és veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítóval való ellátásáról;
c) közös tulajdonban lévő ingatlan (lakás) esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát;
d) többlakásos házban, illetve egy lépcsőházban lakók nevét, címét, a tartáshoz történő hozzájárulását.

4. § (1) A jegyző az engedély kiadása előtt helyszíni szemlét tart, amelyen meghívása esetén a hatósági állatorvosnak és a rendőrség megbízottjának is részt kell venni.
(2) A jegyző az engedély kiadásának előfeltételeit szükség esetén tenyésztési és más szakértő bevonásával vizsgálja.
(3) Az ebtartó köteles a tartási körülmények ellenőrzését elősegíteni és tűrni.

5. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartásának engedélyezéséről a jegyző határozatot hoz. A határozat jogerőre emelkedése után a jegyző a 2. számú mellékletben meghatározott engedélyt állít ki az ebtartó részére.
(2) Az engedély nem adható ki, ha a kérelmező
a) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be;
b) cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll;
c) szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítélték és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
d) az eb biztonságos tartási feltételeit nem biztosítja.
(3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott valamely kizáró ok az engedély kiadását követően keletkezik;
b) az engedéllyel rendelkező az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegi;
c) az eb tartási helyét véglegesen megváltoztatják;
d) a veszélyesnek minősített ebnek más lesz a tulajdonosa.

Veszélyes eb ivartalanítása

6. § A veszélyes eb ivartalanítását az eb tulajdonosának, illetve - a Tvr. 7. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján elrendelt esetben - a veszélyessé minősített eb tulajdonosának a 3. számú mellékletben foglaltak szerint írásban kell kérnie az állatorvostól.

A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására vonatkozó rendelkezések

7. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb nyakörvén jól látható jelzést („biléta”) kell elhelyezni. A biléta legalább öt centiméter átmérőjű, piros szegélyű fehér korong, egyik oldalán a tulajdonos neve, lakcíme, másik oldalán az eb azonosító száma és fekete színű „Veszélyes!” felirat szerepel. A biléta beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen (kennel) tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, illetve, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.
(3) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására szolgáló ingatlan be-, illetve kijáratain: „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen, megfelelő módon kell elhelyezni.

8. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani - amennyiben a fuvarozási szabályzatok szigorúbb követelményeket nem állapítanak meg - csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos. Tömegközlekedési eszközön történő szállítás esetén egyebekben a fuvarozási szabályzatok rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át.

9. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb elhullását, elveszését, valamint az 5. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a tulajdonos megváltozását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - jelenteni kell a jegyzőnek.
(2) Aki veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a jegyzőnek bejelenteni, és a befogott ebet a hatóság képviselőjének átadni.
(3) A kóbor veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet haladéktalanul be kell fogni, és meg kell kísérelni a tulajdonos értesítését.
(4) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, az ebet részére vissza kell adni. Az értesítés eredménytelensége vagy a költségek megfizetésének elmulasztása esetén az ebet tizennégy napos hatósági állatorvosi megfigyelés után ki kell irtani.
Elkobzott veszélyes vagy veszélyessé minősített eb elhelyezése, megfigyelése

10. § (1) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti telepen, tizennégy napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani.
(2) A veszélyes vagy a veszélyessé minősített eb tulajdonosa ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során jogerős határozattal elkobzott eb kiirtását, az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelési idő elteltével az állat-egészségügyi hatóság által kijelölt állatorvos hajtja végre.
(3) A veszélyes vagy veszélyessé minősített eb állat-egészségügyi megfigyelésének, lefoglalásának, elkobzásának és kiirtásának költségei az eb tulajdonosát terhelik, kártalanításra nem tarthat igényt.
Veszélyessé minősített ebekkel kapcsolatos rendelkezések

11. § (1) Az eb veszélyessé minősítésére irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) Az eb veszélyessé minősítése során fokozott gondossággal kell vizsgálni az eb által okozott súlyos sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült magatartását.

12. § A veszélyesnek minősített eb tulajdonjogának átruházását huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - a jegyzőnél be kell jelenteni, és az új tulajdonosnak tartási engedélyt kell kérnie.
A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása és nyilvántartása

13. § (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása mikrochippel történik, melyet az állat nyakának bal oldalán, a bőr alá kell elhelyezni.
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek egyedi azonosítását kizárólag a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által kijelölt állatorvosok végezhetik.

14. § (1) Az állomás és a jegyző nyilvántartást vezet a veszélyes és veszélyessé minősített ebekről.
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek központi számítógépes nyilvántartása az Országos Állat-egészségügyi Intézetben történik.
(3) A veszélyes és a veszélyessé minősített ebek nyilvántartásának tartalma:
a) a tulajdonos adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme);
b) az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, neve;
c) az eb tartós egyedi azonosító (mikrochip) adatai;
d) az eb egyedi jellemzői (leírása, tartási helye);
e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja;
f) a nyilvántartásba vétel időpontja.
(4) A nyilvántartási adatokat a veszélyes és a veszélyessé minősített eb elhullásától, elvesztésétől számított három évig kell megőrizni.

15. § A jegyző és az állat-egészségügyi szakhatóság az ebtulajdonosnak a 14. § (3) bekezdésének a) pontjában írt adatai, valamint az eb adatainak kezelésére jogosult.
Ellenőrzés

16. § (1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartási feltételeinek megtartását
b) közterületen a jegyző és a rendőrség
ellenőrzi.
(2) A hatósági állatorvos a jegyző által elrendelt esetben végez ellenőrzést az eb tartási helyén, illetve állatorvosi rendelőben, az eb azonosítására és egészségi állapotára (veszettség elleni oltás is) vonatkozóan.
(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.
(4) Ha az állatorvos tevékenysége során pit bull terrier vagy keveréke ivartalanításának hiányát észleli, erről az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőt, a tulajdonosra és az ebre vonatkozó - rendelkezésére álló adatok - közlésével három munkanapon belül tájékoztatja.

Értelmező rendelkezések

17. § E rendelet alkalmazásában:
a) eb biztonságos tartása: az eb tartása helyén az eb elzárása a házon belül vagy zárt ketrecben, illetőleg kennelben, amely megakadályozza elsősorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek, kennelnek tetővel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az időjárás ellen;
b) ivartalanítás: hímivarú ebeknél a herék, nőivarúaknál a petefészkek eltávolítása;
c) kiirtás: az állat életének kioltása, ami e rendelet vonatkozásában csak állatorvosi beavatkozással, fájdalomtól és megrázkódtatástól mentesen történhet;
d) súlyos sérülés: nyolc napon túl gyógyuló fizikai sérülés, amely csonttöréssel vagy olyan torzító, tépett sebekkel jár, amelyeket csak sebészeti eljárással lehet egyesíteni, illetőleg gyógyulásuk plasztikai sebészeti műtéti úton lehetséges;
e) szaporítás: az ebtartó egy szukát vagy más ebet nem tenyésztési célból enged szaporodni;
f) tenyésztés: legalább két tenyészszukával folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos ebszaporítás.

18. § (1) Ez a rendelet 1997. február 27. napján lép hatályba, egyidejűleg az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 13/A. §-a, valamint az állatviadalok tilalmáról és egyes küzdő ebek behozatali, tenyésztési tilalmáról szóló 15/1994. (II. 1.) Korm. rendelet hatályát veszti.

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről:

A veszélyes állat tartása és szaporítása

20. § (1) Veszélyes állat tartása, szaporítása, illetve az országba történő behozatala előzetes hatósági engedélyhez kötött. Az állatkertekre a 39. § szerinti hatósági engedélyezés vonatkozik.
(2) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására a tervezett tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) - az állategészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami szervének szakhatósági hozzájárulásával - adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról.
(3) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartását, szaporítását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző és állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával.
(4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni.
(5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.
(6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható.
(7) A veszélyes állat tartását, illetőleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk, szaporításuk, illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

21. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző előzetes tartási engedélye szükséges. A jegyző az engedélyt az állategészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami területi szervének szakhatósági hozzájárulásával adja ki. A jegyző a határozatát az illetékes rendőrhatóságnak megküldi.
(2) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat országba való behozatalát a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző és állategészségügyi hatóság hozzájárulásával.
(3) A veszélyes állat országba való behozatalához a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön jogszabályban meghatározott, előzetes engedélye is szükséges.

22. § (1) Veszélyes állat elidegenítése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez kötött. Az engedélyezésre a veszélyes állat tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A veszélyes állat tartója a veszélyes állat
a) eltűnését a jegyzőnek és a rendőrhatóságnak, a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelem illetékes állami szervének is,
b) elhullását a jegyzőnek és az állatorvosnak
haladéktalanul köteles bejelenteni.
(3) Nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat eltűnését, elhullását a veszélyes állat tartója 15 napon belül a természetvédelemért felelős minisztériumnak is köteles bejelenteni.

23. § (1) Ha a veszélyes állat tartója az engedélyben foglalt feltételeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, illetve veszélyes állatot engedély nélkül tart, vagy behoz az országba, a jegyző, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelem illetékes területi állami szerve - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el, vagy egyéb megfelelő intézkedést hozhat.
(2) Ha az állattartó a hatóság által előírt időpontig gondoskodik a feltételek biztosításáról és a szükséges engedélyek beszerzéséről, úgy a veszélyes állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az engedélyt vissza kell vonni, az illetékes hatóságnak a veszélyes állatot le kell foglalnia, illetve el kell koboznia, és a tulajdonos költségére intézkednie kell a veszélyes állat végleges elhelyezése iránt. Ennek eredménytelensége esetén a veszélyes állat életét megengedett módon ki kell oltani.

24. § A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.